" Pár évvel ezelőtt elkezdtem írni egy könyvet. Sajnos nem sok ember támogatott ebben, szóval abba hagytam. Majd jött az unokatesóm aki lelket öntött belém, és  elkezdtem írni ezt a könyvet, ami egy nem éppen egyszerű lány eseménydús életéről szól.
Jó olvasást! "

 
♥ A drop of blood


Cím: A drop of blood - Vércsepp
Korhatár: 16
Tartalom:
Egy lány, Lea, aki nem túl átlagos, találkozik egy teljesen nem átlagos fiúval, Ian-nel. Azonnal kialakul köztük a vonzalom és egymásba szeretnek.  Sötét titkokra derül fény, mind két szerelmes részéről, de ezeken túllépnek. Ám jön egy náluk nagyobb erő, egy sötét, gonosz személy, aki mindent elront. Lehet, hogy ez a szerelmükbe kerül? Vagy esetleg valaki másban találják meg a valódi szerelmet? ELOLVASOM

>>    blog & könyv   
>>    véleményem

Design by Alissza

 
♥ Chat

Kérlek a chatbe:
- ne káromkodj!
- ne hírdess!

Köszönöm!

 
 
 
 
♥ Cserék

Ági BonnieMóni Lillie Eozin Birbus Brigii Tifany Vivuss The-Girl nickey Nika Netty Andi Yuliette

 
♥ Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 


 

 

A drop of blood - Vércsepp
A drop of blood - Vércsepp : 5. fejezet - Furcsa érzések

5. fejezet - Furcsa érzések

Krilla  2011.07.21. 21:51

" -  Lea Kyla Parker!- ha a második nevemet kimondja, akkor baj van, vagyis, annyi az egész, hogy egy jó nagy fejmosást fogok kapni.
-  Igen Amelia Cooper?
-  Ne utánozz! Ide figyelj Lea! Hol a fenében voltál egész nap? Tudod, mennyire aggódtam miattad?
-  Aha- motyogtam- Csak azt akartam kérdezni nem jössz-e el velem valahova? Mondjuk vásárolni, vagy ilyesmi?
-  Hát- pihegte.Tudtam, hogy a vásárlással megfogtam- de igen! Hova menjünk vásárolni? "


A piknikezés elmaradt. Az édességek helyett valami sokkal édesebbet kaptam: Ian-t.
   Kézen fogva mentünk ki az erdőből. Amikor a kocsihoz értünk engedtem, hogy ő vezessen, mert minden koncentráló képességem a réten hagytam, vagy éppen Ian lopta el tőlem. Ki tudja?
   Egész úton egy szót sem szóltunk, csak fogtuk egymás kezét. Az út rövidebbnek tűnt, mint amikor a vízesés felé tartottunk. Ez egy kicsit aggasztott, de egy ilyen napon senki és semmi nem tud feldühíteni.
-         Hát- monda Ian- megérkeztünk. Nagy levegőt vettem mielőtt megszólaltam.
-         Tudom, de…esetleg nem maradsz itt? Szerintem nagyapa nincs itthon.
   Ian elmosolyodott.
-         Szerintem mennem kéne- hallottam a hangján, nem ez az, amit mondani akart- és van egy olyan érzésem, hogy még se te, sem pedig a nagyapád nem készült fel a bemutatásomra. Nem igazán tudom a mai „járás” szabályait –mosolygott mindent tudóan- de ahogy én láttam a mai fiatalokat, elég…hosszú ideig várnak a bemutatással.
   Elnevettem magam.
-         Ian Silver! Csak nem félsz nagyapától? Igaz van puskája, nade az nem jó a halhatatlanokra.
-         Aha- mosolygott, de mintha már egész máshol járt volna az esze. Nem is tévedtem- Csókolj meg- parancsolta.    Elmosolyodtam, kacér mosollyal.
-         Nem szeretem, ha parancsolgatnak nekem- közelebb toltam az arcom az övéhez- de ezt a parancsot szívesen teljesítem.
-         Azt elhiszem- nevetett Ian.
   Végre összeért az orrunk, majd a szánk. A mostani egy könnyed csók volt, kellemes emlékeztető a réten történtekre.
   Amikor szétváltunk ugyanúgy kapkodtuk a levegőt, mint az első csókunknál, pedig ez fel sem ért azzal.
-         Mennem kéne- mondta Ian, közben a homlokunk még összeért.
   Nagy nehezen elhúztam a homlokom az övétől, Ian pedig kiszállt a kocsiból. Intett és elkezdett futni, utána kiabáltam, mire megállt és visszafordult.
-         Ian! Holnap nem megyünk el valahova? Egy kávézó is megfelel, vagy, amit te akarsz…
-         Jó ötlet. Holnap eljövök érted, mondjuk…kettőkor?
-         Rendben. Kettőkor itt találkozunk. Ja, és mi lenne, ha még nem csak nagyapa előtt titkolnánk?- kérdeztem szégyenlősen. Még nem akartam elmondani Mia-nak. Még túl friss az egész. Ian bólintott. Elköszöntünk és eltűnt az erdőben.
   Beálltam a kocsival a garázsba és nagy dúdolva bementem a lakásba. Túl boldog voltam és még túl korán volt mondjuk lefekvéshez, vagy vacsorához, úgyhogy felhívtam Mia- t.
-         Halló?- szólt bele a telefonba.
-         Szia. Lea vagyok- felkészítettem magam lélekben az ezután történtekre.
-         Lea Kyla Parker!- ha a második nevemet kimondja, akkor baj van, vagyis, annyi az egész, hogy egy jó nagy fejmosást fogok kapni.
-         Igen Amelia Cooper?
-         Ne utánozz! Ide figyelj Lea! Hol a fenében voltál egész nap? Tudod, mennyire aggódtam miattad?
-         Aha- motyogtam- Csak azt akartam kérdezni nem jössz-e el velem valahova? Mondjuk vásárolni, vagy ilyesmi?
-         Hát- pihegte.Tudtam, hogy a vásárlással megfogtam- de igen! Hova menjünk vásárolni?
-         Nagy terveim vannak, szóval…esetleg Asheville?
-         Komolyan? Asheville? Az tök jó!- örvendezett Mia.
-         Igen, tudom, csakhogy tök messze is van.
-         Nem baj, anyuék ma nincsenek itthon, szóval nekem jó. Mi van Andy bácsival?
-         Hát- morfondíroztam- szerintem megengedi- Elmegyek érted jó? Pár perc és ott vagyok.
-         Rendben Lea. Akkor várlak- azzal letette a telefont.
   Fogalmam sem volt, merre lehet nagyapa, így hagytam neki egy üzenetet, miszerint: Mia-éknál alszom, ne keress!
   A vacsoráját is megcsináltam. Beletelt egy kis időbe, de Mia még nem hívott, úgyhogy talán nem túl ideges. Beültem a kocsiba és elmentem érte.
-      Szia- köszöntem.
-      Szia! Jó néha látni- morogta.
-      Mia ne csináld már. Szállj be és tűnjünk el innen, minél hamarabb.
-     Jól van- beszállt a kocsiba- Szabadna megkérdeznem merre voltál ma egész nap?
-     Persze! Rosszul voltam és hazajöttem. Orvosi igazolásom is van, ha nekem nem hinnél esetleg.
-     Hiszek neked, de most nem úgy nézel ki, mint, aki beteg. Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz- mondta aggodalmasan- Még azt is, ha valami drogügyletbe keveredtél- nem bírtam tovább, elnevettem magam, Mia is velem nevetett és tudtam, minden rendben van. Mert akármi is történik, mi mindig ott leszünk egymásnak. Mi nem változóak vagyunk, hanem állandók. Ennek pedig nagyon örültem.
   Hosszabbnak kellett volna lennie az útnak, mint a vízeséshez, de rövidebbre sikeredett, mert úgy gondoltam este nincs egy zsaru sem és minél előbb oda akartam érni a boltokhoz, nehogy bezárjanak- bár tudtam éjfélig nyitva vannak- így tövig nyomtam a gázt.
-     Megérkeztünk- mondtam.
-     Oké. Egyébként miért vannak neked nagy terveid?- kérdezte Mia, miközben rendbe szedte kusza, szőke haját.
-     Az titok,de elmondhatom, hogy egy pasi van a dologban.
   Mia beszédre nyitotta a száját, de felemelt mutató ujjammal belé fojtottam a szót- Ne találgass jó?- bólintott és bementünk az első ruha üzletbe, amit találtunk.
-         Számít a pénz?- kérdezte, miközben egy apró, piros virágos térd fölé érő szoknyát mutatott( tudta, hogy utálom a mini szoknyákat, sosem tudott rávenni, még arra sem, hogy megpróbáljak egyet.)
-         Azt hiszem nem- mondtam és egy számomra félelmetes vigyor terült el Mia arcán. Számára csodás szavakat mondtam.
-         Akkor jó! Mit szólsz ehhez a szoknyához?
-         Azt hiszem tetszik. Keressünk hozzá egy felsőt- ez egy felesleges mondat volt, mert Mia már talált is hozzá egy felsőt, ami egy egyszerű, de elegáns fekete felső volt, mert nem sima vállpántos volt, hanem a pántjai a vállam alatt voltak. Nagyon tetszett.
   Átmentünk egy másik boltba, ahol egy fekete cicanacit  vettünk, egy bőr színű, vagy milyen hosszabb pólót, egy hozzá illő sálat és egy barnás kistáskát.
   Imádom Mia ízlését, mert mindig élénk színű ruhákban jár, amire engem is rászoktatott. Viszont magas sarkút nagyon ritkán vesz fel, csak nagyobb eseményekre, én sem járok mindenhova magas sarkúban, mert imádom a tornacipőimet, de egyszer-egyszer muszáj felvennem őket, mert annyira szépek. Odáig vagyok a sarkakért.
   Már vagy a huszadik boltban jártunk, amikor azt mondtam Mia-nak:
-         Jól van Mia! Kifárasztottál, magával a vásárlással is, de azzal még jobban, hogy nekem kell minden egyes ruhás zacskót vinni- mosolyogtam, Mia pedig vissza mosolygott rám, zöld szemei boldogságtól égtek- Üljünk be valami kávézóba jó?
-         Rendben- egyezett bele-  De könyörgöm még mennyünk be a cipőboltba! Muszáj vennünk neked egy cipőt, ahhoz az ezüstös, csillogós ruhához. Légyszi Lea!- könyörgött.
-         Jó! Legyen. De siessünk! És, ha már itt tartunk, menjünk be az ékszer boltba is!
-         Oké, de először a cipők.
-         Te vagy a főnök Mia- mosolyogtam a barátnőmre.
-         Tudom- mondta, azzal otthagyott, mármint én maradtam egy helyben, és leesett állal bámultam utána- Jaj, gyere már!- felhúztam az állam a padlóról és elnevettem magam. Odasiettem mellé és kézen fogtam.
-         Mia Cooper! Ezt még visszakapod- mondtam.
-         Persze, tudom- mosolygott.
   Rengeteg cipőt felpróbáltam, rengeteget vettem. Ilyenkor nagyon jól jött, hogy anyu minden hónapban csakúgy küldözgeti a pénzt.
-         Most vegyünk neked valamit Mia- kezdtem magam szégyellni mennyi ruhát vettem, Mia pedig még egyet sem.
-         Jó, de előtte menjünk  az ékszerboltba- bólintottam.
   Egy csomó hosszú nyakláncot vettem, meg pár fülbevalót. Imádom az ilyen hosszan lelógós nyakláncokat. Volt közöttük, amin egy toll volt, a másikon egy cseresznye.
   Mia-nak két pár fülbevalót, egy nyakláncot, egy magas sarkút és egy szoknyát vettünk.
-         Mehetünk végre a kávézóba?- mondtam, már majdnem hisztisen.
-         Persze Lea!
-         Csakúgy mondom, amikor kimegyünk ebből a bevásárlóközpontból…-         Nézd! –sikoltozott- Victoria’s secret! Úr isten, Lea! Muszáj bemennünk oda! Kérlek, kérlek, kérlek!
-         Komolyan fehér neműket akarsz venni?Mia!- nyöszörögtem- Leszakad a karom!
-         Jó! Akkor add ide felét, de oda muszáj bemennünk!
-         Nem lehetne egy kávé és egy szendvics, vagy pizza után bemenni oda?- kérdeztem, de a választ már rég tudtam.
-         Gyere már- ráncigált a boltba- Mi lesz akkor, ha sexre kerül a sor a sráccal, te meg ott állsz előtte valami rondaságban?
-         Szörnyű- mondtam színpadiasan. Egyetértően bólogatott, majd rám nézett és összeszorított foggal próbált nem nevetni, de nem sikerült neki, és oldalba bökött- Mondtam, hogy visszakapod!- nevettem.
-         Nem vártam ilyen gyorsan!
-         Na menjünk- löktem a bolt felé.
   Amikor beértünk elállt a szavam, mert tényleg gyönyörű dolgok voltak bent. Mia rábeszélt egy nagyon szép fekete szettre-melltartó, bugyi-egy sötétkék csipkésre és egy ezüstös színűre.
-         Na- mondta Mia, aki teljesen elégedett volt, mindennel, amit a mi nap során vettünk, igaz, én is az voltam- menjünk kávézni. Vezetek hazafelé, ha akarod.
-         Majd meglátjuk.
   A kávézóban nem sokan voltak rajtunk kívül, de épp elegen. Leültünk az egyik asztalhoz. Egy csinos pincérnő odajött hozzánk és felvette a rendelésünket.
   Pár percig egyikünk sem szólalt meg, csak Mia ujjainak dobogását hallgattuk. Magamban mosolyogtam, vajon, mikor fog áttörni a jólneveltségének álarcán és szépen kikérdezni a pasiról, aki miatt idejöttünk, különben minden egyes ruhát elvisz magával, ami a kezében van.
-         Jó! Nem bírom tovább- visszafojtottam a mosolyom- ha nem mondasz el mindent a pasidról, akkor azonnal kiszaladok innen a kezemben lévő ruhásszatyrokkal.
-         Persze- még mindig visszatartottam a nevetésem, de éreztem, már nem fog ez túl sokáig sikerülni- és mivel mész haza Mia?
-         Hát…busszal- mondta, de láttam sikerült elvennem a kedvét- jó nyertél, de akkor mesélj!
-         Nem fogok- mosolyogtam rá, olyan, „én tudom, te meg nem és tőlem nem is fogod megtudni” mosollyal. Mia kezdett bevörösödni az idegességtől.
-         Na ide figyelj…
-         Khm- köszörülte meg a torkát valaki mögöttünk- Hölgyek, meghoztam a pizzáikat.
-         Köszönjük- mondtam, a pincérnő lerakta elénk, mi meg azonnal röhögtünk, mihelyst elment- Szegény, sajnálom.
-         Én is, én is- köhögött Mia nevetés közben.
-         Egyébként, mit csináltál a húgoddal? Haley-t csakúgy otthon hagytuk?- még jobban nevettünk ettől a ténytől, bár nem is volt olyan vicces.
-         Nem, Lea! Ennyire azért nem vagyunk rossz testvérek!- nevetett- Valamelyik barátnőcskéjénél alszik.
-         Nem mondod? Najó! Abba kéne hagynunk a nevetést- motyogtam.
-         Kéne.
-         Jó, oké. Nos és veled mi van?- kérdeztem- Pasik terén hogy állsz?
-         Nem túl jól, de nézd- mutatott egyik ujjával a mellettünk lévő asztal felé- az a két helyes srác- egy rövid, szőke hajú, zöld szemű, és egy nagyon helyes hosszú,barna hajú, barna szemű. Az utóbbi srác..huhh..nagyon jól nézett ki. Lea! Neked barátod van!- már egy ideje minket bámul.
-         Aha. Mia! Nekem pasim van.
-         Tényleg?- kérdezte ravasz mosollyal.
-         A fene!- elárultam magam. Eddig nem tudta, vajon, csak randim lesz-e, vagy esetleg már járok is a fiúval.
-         Nyugi, Lea! Ez legyen egy olyan leánybúcsúztatós este- tovább mosolygott, miközben ezt mondta.
-         Mia! Nem fogok hozzá menni…vagyis nem ma- viccelődtem.
-         Lea!
-         Nyugi ,Mia!- utánoztam, mire égnek emelte zöldes-sárga szemeit- Egyébként is! Te nem bírod a szőkéket!
-         Ki mondta, hogy nekem a szőke kell?- kérdezte, mire elszégyelltem magam, mert egy kis féltékenységet éreztem- Lea! Lea?
-         Élek!
-         Nekem a szőke kell! Nem bírom a hosszú hajú pasikat- mentegetőzött.
-         Azt csinálsz, amit akarsz- mosolyogtam.
   Furcsa volt ez a féltékenység, mivel Ian százszor jobban néz ki ennél a srácnál, sőt Ian-t szeretem, ezt a srácot még nem is ismerem! Viszont a féltékenységem olyan gyorsan ment, ahogy jött és megnyugodtam.
   Mire felébredtem a monológomból, egy magas, hosszú hajú srác ült mellettem, Mia pedig a szőkével trécselt. Szép kis barátnő, mondhatom. Elhúztam a számat,mire egy kellemes, lágy hang azt kérdezte:
-         Jól vagy?
-         Pe…persze- motyogtam, a fiúra nézve.
-         Ha nem akarsz, nem kell beszélgetnünk, igazából, csak a haverom akart idejönni- kérdőn néztem rá- mármint. Nem úgy- mosolygott szégyenlősen- gyönyörű vagy, meg minden, de én nem vagyok az a nyomulós fajta, sőt úgy érzem, kicsit idős is vagyok hozzád.
-         Nem arról van szó- kezdtem- ,hogy nem akarok beszélgetni, csak…
-         Csak van barátod- fejezte be a férfi a mondatom. Bólintottam.
-         Egyébként Lea vagyok- nyújtottam kezet.
-         Én Dravin vagyok. De hívj, csak Drave-nek- nyújtotta lapát tenyerét.
-         Szép név, tényleg tetszik- mosolyogtam.
-         Köszönöm.
-         Mia- mondtam- Mia!- végre felnézett rám a srácról, amikor fura hang ütötte meg a fülem. Szívdobogás féle, de annál egy icipicivel gyorsabb. Hasonlított Ian „szívverésére” , de nem az volt. Azt szerintem ezer közül is megismerném.
-         Mi van?- vonta fel Mia szőkés szemöldökét.
-         Semmi…csak hamarosan haza kéne érnünk. Azt mondtam nagyapának legalább háromra hazaérek. Tudom!- fojtottam belé a szót- még csak háromnegyed egy van, de haza is kell érnünk.
-         Jó jó! Egykor elindulunk oké?
-         Én vezetek- mondtam.
-         Miért?- kérdezte sértődötten.
-         Azért mert gyorsan haza akarok érni és én gyorsabban és biztonságosabban haza vezetek, mint te-égnek emelte a szemeit, majd visszafordult a sráchoz.
-         Te…- kezdtem halkan
-         Ezt nekem mondod?- kérdezte Dravin kedvesen.
-         Én…szóval…- nagyon megijedtem. Egyedül, két vámpírral, sőt, az egyik épp Mia-val próbál közelebbi kapcsolatot létesíteni- Dravin?
-         Igen?
   Nem jött ki hang a torkomon a rémülettől, szóval hangtalanul azt mondtam: vámpír. Tudtam, hogy hallja és, ha az, akkor meg is érti.
-         Honnan tudod?- hüledezett, szinte megijedt- Ugye nem vámpír vadász vagy, vagy ilyesmi?- felpattantam, Mia, meg a másik srác nem vették észre, mert hát…el voltak foglalva.
-         Ülj vissza- mondta Dravin, látva, hogy ellenállok, visszanyomott a székre- Nem akarunk bántani egyikőtöket sem, éppen próbálunk…beilleszkedni, de eddig nem ment valami fényesen- nézett rám jelentőségteljesen.
-         Miért akarna egy vámpír beilleszkedni?- hitetlenkedtem.
-         Mert visszasírjuk ember mivoltunkat- erre felhúztam a szemöldököm.
   Felálltam.
-         Mia! Megyünk!
   Szó szerint le kellett rángatnom a srácról, nem mintha valami komolyabb történt volna köztük, de közeledtek a komolyabb felé.
-         Mi bajod volt?- kérdezte sértődötten, amikor már majdnem hazaértünk. Egész úton nem is szólt hozzám.
-         Csak…Mia, az a srác nem volt…hozzád illő.
-         Én csak ki akartam kapcsolódni- nyüszített. Majdnem olyan volt, mint egy cuki kiskutya, aki nem kapott kaját és nyüszít, mert éhes.
-         Itthon vagyunk- mondtam.
-         Oké. Nos udvarias leszek- mosolyogva bólintottam- Köszönöm a mai napot Lea, majd beszélünk. Szia- azzal kiszállt a kocsiból és befutott a házba.
   Nem hiszem el, hogy ezt csinálja. Végül is holnapra már el is fogja felejteni, ebben biztos vagyok.
   Elgondolkodtam azon a rengeteg ruhán, amit vettünk. Vajon volt értelme felvásárolni, ha az egészet összeadjuk egy egész boltnyi ruhát? Mia azt mondaná, hogy ez logikus. Egyébként is kellett már egy kis ruha frissítés, hát elég nagyra sikeredett. Azt még nem igazán tudom, hogy magamnak vettem- e a ruhákat, vagy Ian-nek akarok tetszeni. Az utóbbira tippeltem.
   Ian. Egy vámpír tud aludni? Ha most felhívom nagyon kiakad rám?
   Nem tudom, de még mindig azoktól a vámpíroktól félek. Mi van, ha követtek?
   Oké, nem ezért akarom felhívni, ez csak egy ürügy. Iszonyatosan hiányzik, ami egyszerűen lehetetlen, mivel alig fél napja váltunk el.
   Végül is tegnap láttam utoljára, mert ma már holnap van, vagyis tegnaphoz képest.
   Jó, ez bonyolult, én meg fáradt vagyok a bonyolult dolgokhoz. Csakúgy fel akarom hívni. Előkerestem a mobilom, megkerestem Ian számát. Megnyomtam a hívás gombot.
-         Halló?- szólt bele, a hangjában volt egy kis álmosság, de nem túl sok. Talán nem ébresztettem fel.
-         Lea vagyok- mondtam- Felébresztettelek?
-         Lea- hallottam a hangján, hogy mosolyog, amitől táncot járt a szívem- Nem, dehogy, nem aludtam.
-         De, ugye tudsz aludni?- kérdeztem. Kíváncsi voltam.
-         Persze- nevetett- Éppen zuhanyoztam.
   A francba. Jaj, ne. Nem hiszem el. Beindult a fantáziám. Muszáj volt ezt elmondania? Az ezelőtt táncot járó szívem, most vadul kalapált a mellkasomban- Lea?
-      Itt vagyok- mondtam, de a hangom remegett.
-      És ugye jól is vagy?
-      Persze, csak..csak..- huh, a nyál is összefutott a számban. Belegondoltam milyen lehet meztelenül. Elállt a lélegzetem is.
   Ne, ne, ne. Nem tudom abbahagyni. Elég bűnös képek ugrottak a szemem elé.
-         Lea? Kezdesz tényleg megijeszteni? Jól vagy?
-         Nem igazán- dünnyögtem.
-         Hogy hogy nem? Beteg vagy, vagy..- aggodalmaskodott.
-         Nem, jól vagyok.
-         Most nem vagy jól, vagy, nem, jól vagy?- értetlenkedett.
-         Jól vagyok, csak egy kicsit…fantáziáltam- mosolyogtam.
-         Hogy érted, hogy…á, értem- hallottam a hangján, most ő kezdett el fantáziálni- nincs kedved feljönni hozzám és zuhanyozni?
-         Nagyon vicces vagy- nevettem- majd meglátjuk, azzal letettem.
   Tényleg elgondolkodtam azon, hogy átmenjek- e hozzá. Igaz nem tudom hol lakik, de azt tudom, hogy nem messze tőlünk. Az illata alapján simán megtalálnám.
   Hazaértem. Rájöttem, nagyapának azt mondtam, hogy Mia-nál alszom, szóval van egy szabad estém.
   Begördültem a kocsival a garázsba, aztán minden ésszerű gondolatom ellenére felnyergeltem Reményt és elindultam Ian-hez.
   Nagyon reméltem, hogy nem valami óriási hülyeséget csinálok.

 

 


Alicia Vikander - A legbiztosabb magyar forrásod az Oscar-díjas színésznõrõl! Képek, cikkek, hírek, minden egy helyen!    *****    -----Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!----    *****    Nem lehet saját lovad? Nevelj virtuálisan ITT! Nevelj, versenyezz, licitálj szebbnél szebb lovakra!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG -A LEGINFORMÁLTABB ÉS LEGTARTALMASABB MAGYAR HONLAP AZ ÉNEKESNÕRÕL - SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! Azaz... Hol a sapkája??? Ó jaj! Most mi lesz? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Ha te is szereted az Arrow sikersorozat elbûvölõ házaspárját látogass el az ország egyetlen Olicity rajongói oldalára!    *****    Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony - Barbie - My Little Pony    *****    VIDEOJÁTÉK HONLAP! Retro játékoktól, a legújabbakig! Friss újdonság: Call of Duty: WWII és WoW: Battle for Azeroth!    *****    Kapható a VÖRÖS HÓ címû regény. Kaland és rejtély az örök fagy birodalmában. VÖRÖS HÓ. Részletek a weboldalon!    *****    Ho-ho-hó! A Mikulás útra kész! De hova lett a sapkája??? Ó jaj! Elmarad a Mikulás-nap??? Gyorsan gyertek a Mesetárba!    *****    Legfrissebb videojátékok, fõleg Warcraft és FPS játék hírek! Blog, Airsoft, Tech! Kattints ide!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    Hová bújnak a virágmanók, ha elered az õszi esõ? Nem találjátok ki? Nyuszi mama majd elárulja! Gyertek a Mesetárba!    *****    Nálam nincsenek AKCIÓK, minden elemzés BECSÜLET KASSZÁS, az oktatás pedig INGYENES! Keress oldalamon!    *****    Bavaria 42 2018ban is várunk szeretettel mindenkit egy felejthetetlen tengeri vitorlás túrára! Vitorlás tudás nem szükséges!! Bavaria 42    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - HA ELSÕKÉZBÕL SZERETNÉL INFORMÁLÓDNI, AKKOR ITT A HELYED - LEGFRISEBB HÍREK, KÉPEK, CIKKEK!    *****    Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints